Trump Irán-dilemmája: ezért nem döntött még az elnök a beavatkozásról

Az egész világ az amerikai elnök következő lépését várja.

A francia elnök keményen megkritizálta az eddigi törekvéseket az iráni atomprogram leállítására.
Párizs, Berlin és London pénteken Genfben átfogó tárgyalási ajánlatot tesz Iránnak, amely kiterjed a nukleáris programra, a ballisztikai tevékenységekre és a térségbeli terrorcsoportok finanszírozására – közölte Emmanuel Macron.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész világ az amerikai elnök következő lépését várja.
Feltétlenül prioritásként kell kezelnünk az érdemi tárgyalásokhoz való visszatérést, amely magában foglalja a nukleáris programot a zéró dúsítás felé való elmozdulás érdekében, a ballisztikai kérdéseket Irán tevékenységeinek és képességeinek korlátozásában, valamint a régiót destabilizáló valamennyi terrorcsoport finanszírozását
– hangsúlyozta a francia elnök a Le Bourget-ban megrendezett párizsi légi szalonon.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken találkozik Genfben Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyminiszterével, valamint az Európai Unió külügyi vezetőjével, hogy megpróbálják csillapítani a konfliktust.
Az iráni atomprogram „fenyegetést jelent, és ezen a területen nem szabad engedni”, de
senki sem gondolhatja komolyan, hogy ezt a fenyegetést csak a jelenlegi műveletekkel lehet kezelni
– mondta Macron.
„Vannak erőművek, amelyek rendkívül védettek”, és „jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy hol van a 60 százalékos dúsított urán (...). Tehát ez egy olyan program, amelyet felett technikai szakértelemmel és tárgyalásokkal vissza kell szereznünk az irányítást” – hangsúlyozta a francia elnök.
Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó egyik diplomáciai forrás szerint az átfogó megoldás magában foglalná például „az iráni nukleáris létesítmények széles körű ellenőrzésének kereteit (...) Elképzelhető, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bárhová bemehetne előre be nem jelentett ellenőrzésekre”.
„Ez egy olyan ellenőrzési modell lenne, ami arra hasonlítana, amit az iraki nukleáris programra vezettünk be 1991-ben, az Öböl-háború után” – tette hozzá a forrás.
Emmanuel Macron egyben felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel az iráni „polgári infrastruktúrára” mért csapásokkal.
Semmi sem indokolja az energetikai infrastruktúrák és a polgári lakosság elleni csapásokat
– fogalmazott.
Az elnök jelezte, hogy „nem feledkezik meg a gázai helyzetről sem, amely humanitárius és biztonsági okokból egyaránt a lehető leggyorsabb tűzszünetet, a humanitárius segélyek és a politikai munka újraindítását igényli”.
(MTI)
Nyitókép forrása: Ludovic MARIN / POOL / AFP